Szerelemről, mágiáról és családi titkokról mesél a Varázsfurulya

December 18-án, hétfőn látható újra a Nemzeti Táncszínházban a Novák Péter rendező által a Kárpát-medencei közegbe álmodott Mozart-parafrázis.

lg-nomad_nemzedek_tarsulat_varazsfurulya0.jpegFotó: Kaszner Nikolett

Novák Péter adaptációjában a történet az eszményi szeretet és barátság veszteségének darabja. Szereplői egy valamikori családi idill széthullásának, az elsöprő szerelemnek, az elmélyülő barátságnak, a természetes életigenlésnek, a frusztrált agressziónak epizódjait élik meg egy esküvő keserédes kulisszáiban, hogy ott szembesüljenek jövőjük három próbatételének – beteljesülés, elhidegülés, elválás – kihívásaival. 

Az előadás felvonultatja Mozart operájának közismert archetípusait, de kifejezetten érzelmi viszonyulásaikra helyezi a hangsúlyt. Fodor Géza operaelemzéséből kiindulva úgy mutatja be cselekedeteiket, mint „személyes, legmélyebb és legelevenebb jellemvonásaikból fakadó megoldásokat a szerelem életproblémájára”.

Ennek alkalmi élettere a lagzi, mint az életeseményeket megrázóan sűrítő aktus. Mióta világ a világ, ez a procedúra hivatott az ifjú pár elkövetkezendő életének milyenségét meghatározni, az ott történő momentumokból, babonákból, játékokból messzemenő következtetéseket vonnak le a meghívottak... Így a legboldogabb nap egyben a megfelelési kényszerek frusztrációja is. A szerelmesek Tamino és Pamina ebben a kihívásban találják magukat az örömszülők Sarastro és az Éj királynője, a vőfély Monostatos, a jóbarát Papageno, s a meghívott pereputtyok társaságában.

ke_pernyo_foto_2023-12-11_19_29_59.pngFotó: Gordon Eszter

A magyar népdal és néptánc, különösen annak erdélyi dialektusai érzékletesek a párkapcsolatok terén, megrendítően fogalmazzák és jelenítik meg a férfi, női értékek relációit. Ugyanakkor a dramatikus néptánc műfajában újdonság, hogy a tánc, a zene, az ének, a szöveg és az árnyjáték egyenrangú eszközökként jelenhetnek meg csakúgy, mint az operaszínpadokon! A vonósnégyes felállással bővített folklórzenekari kíséret, a népdalszövegek és Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legeredetibb költőegyéniségének stílusából merítő szövegek, az árnyjáték technika egyedülálló látványvilága különleges hátteret biztosítanak a koreográfusi, rendezői víziók kortárs kiteljesedéséhez, aminek formai alapvetése korunk értékminőségeinek ütköztetése.

A mai környezetbehelyezett, archaikus nyelvet beszélő, a hétköznapi ruhákat viselettel keverő figurák egy anakronisztikus, a múlt és jövő közé szorult közösséget mutatnak be. 

Rémy TündeRémi Tünde – Fotó: Gordon Eszter

Varázsfurulya
Mozart operájának nyomdokain...

Jegyvásárlás

Nomád Nemzedék Társulat
Nemzeti Táncszínház Nagyterem / 2023. december 18. 19:00

Előadják:
Bodnár Dániel, Santana Cadena Diána, Józsa Tamás, Kovács Gábor, Sosovicza Fanni, Tóth Melánia

Tamino: Béhr Márton
Pamina: Kovács-Gál Nóra
Sarastro: Appelshoffer János
Éjkirálynő: Rémi Tünde
Papagena: Balogh Melinda
Papageno: Molnár Gábor
Monostatos: Görög Zoltán

Folk zenekar: Cseszák Zsombor, Csoóri Sándor, Csurkulya József, Pandák Viktor, Bősze Tamás Jean-Pierre, Babindák István

Anima Musicae Kamarazenekar: G. Horváth László, Szabó Tamás, Bartók Tamás, Kónya Attila

Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Lázár Zsigmond
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Appelshoffer János és Rémi Tünde
Produkciós vezető: Tóth Ferenc

Színpadra alkalmazta és rendezte: Novák Péter, Mozart Varázsfuvola című operája nyomán

A Nomád Nemzedék Kft. produkciója a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Csoóri Sándor Program támogatásával jött létre.

A bejegyzés trackback címe:

https://tenger.media/api/trackback/id/tr6918278865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása