Tenger Média

Hétszáz éve alapította Visegrádot a zseniális magyar uralkodó.

Idén ünnepli 700 éves jubileumát Visegrád. 1723-ban kapta meg a szabad királyi város címet a Nápolyból származó Károly Róberttől, aki kemény munkával erősítette meg az országot, mind gazdaságilag, mind politikailag. Az Anjou-házi uralkodó először Temesváron rendezte be udvarát, azonban a politikai helyzet stabilizálódása után az Árpádok két régi fővárosa, Esztergom és Óbuda között félúton, Visegrádon telepedett le – nem véletlenül.

I. Károly magyar király – háttérben a hires Zách Felicián-féle összeesküvéssel – Forrás: Wikipédia

Az Árpád-ház kihalása után megindult a vetélkedés a magyar koronáért. E harcok során Visegrád erős vára minden trónkövetelő számára elsőrendű célpont volt. Végül a nápolyi Anjou-házból származó I. Károly – aki nagyanyja révén az Árpád-ház leszármazottjának számított – kerekedett felül vetélytársain, és 1306-1307 körül Visegrádot is megszerezte. Nem sokkal később az erős várat hívének Csák Máténak adományozta. Máté azonban hamarosan szembefordult a királlyal. Károly 1312-ben, a Kassa melletti Rozgonynál vereséget mért a lázadók seregére, 1317-ben pedig sereget küldött Visegrád alá is, kiváló hadvezére Szécsényi Tamás vezérletével, aki kemény ostrommal vissza is vette a várat a hűtlen tartományúrtól. Csák Mátét azonban nem tudta Károly megtörni, a Dunától északra eső vidéket továbbra is szilárdan kezében tartotta, ezért Károly király még 1315-ben kénytelen volt a távoli déli országrészbe, Temesvárra költözni. Csak Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála és tartományának két évig tartó felszámolása után sikerült pacifikálni az egész ország területét.  Ám még ekkor sem szűnt meg a veszélye egy újabb lázadásnak, ezért Károly olyan új székhelyt keresett magának, amelyik az ország hagyományos központjában – ahogy a középkorban nevezték: a Medium Regniben, azaz az ország közepén – van, de mégis elég biztonságot nyújthat személye, családja és udvartatása számára. Ezért esett a választása a hatalmas és erős visegrádi várra, amely az Árpádok két régi fővárosa: Esztergom és Óbuda között félúton, a Duna és a Duna mentén húzódó régi római út mentén, jól megközelíthető helyen, ám a folyótól és hegyektől védetten helyezkedett el. Választásában az is szerepet játszhatott, hogy itt nem kellett osztozkodnia más erős birtokosokkal, mint Óbudán és Székesfehérváron a préposttal Esztergomban pedig az érsekkel kellett volna. A fiatal visegrádi hospestelepülés és az ősi, szláv eredetű ám addigra már elmagyarosodott falu is alkalmasnak mutatkozott arra, hogy modern várossá fejlődjön. – Buzási Gergely

Gróf Péter régész-történésszel Kalmár András beszélgetett a 700 éves Visegrád történetéről a Trend FM 94.2-n hallható Kapcsolódjunk! c. műsorban 2023. augusztus 30-án: