Tenger Média

Percz János évtizedekre visszahúzódott budai műtermébe és csak magának alkotott. A Pozsonyi úti Amikor Galériában most a teljes életművében gyönyörködhetünk. 

Percz János a budai műtermében – Fotó: Fortepan/Bojár Sándor, 1976.

A Pozsonyi úti Amikor Galéria eddig antikvitás és vintage lakberendezési üzletként volt ismert, ám 2024. február 22-én egy Grand Opening keretében az újlipótvárosi művészeti galériák sorában debütált. Az új kiállítótérben elsőként Határátlépés – Percz János (1920-2000) „a magyar Giacometti” életművéből nyílt tárlat, ami a galériatulajdonos, Molnár Viktor régi álma, hiszen már hosszú ideje szenvedélyesen gyűjti Percz alkotásait. Molnár az apránként összegyűjtött művekből egy egész életművet átfogó, a nagyközönség előtt eddig jórészt ismeretlen kollekciót állított össze.

Dr. Váraljai Annával, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk c. műsorban 2024 február 28-án:

“Az én misszióm, hogy feltárjam és az Amikor Galériában átfogó életmű-kiállítások keretében bemutassam a 20. század második felének magyar művészettörténetét, egészen a jelenkorig. Azt a kort, amit a ma élő emberek nagy része a saját bőrén tapasztalt meg, amiben hosszú évtizedekig élt, ami meghatározta személyiségét, de aminek nagy része mégis máig feltáratlan. A korszak lenyomatai köztünk, bennünk élnek, gyakran mégis elmegyünk mellettük. A galéria új kiállítóterének megnyitásával egy régi álmom valósult meg, ez az impozáns, indusztriális white cube csarnok, az eredeti belsőépítészeti megoldásokat megőrizve, autentikus színtere lesz a modern és kortársművészeti kiállításoknak.” Molnár Viktor műgyűjtő, az Amikor Galéria tulajdonosa

Az Amikor Galéria debütáló kiállítása – Határátlépés / Kiállítás Percz János (1920-2000) a magyar Giacometti életművéből – egy kivételes, ám a nagyközönség előtt alig ismert, nagyszerű művész életművének átfogó bemutatása. A közel száz szobrot, használati tárgyat, dísztárgyat, ékszert, kisplasztikát felvonultató Percz kiállítás az alkotói életmű egyes epizódjain keresztül idézi meg a szocializmus évtizedeinek művészeti közegét. A kiállításon Percz János életművét ismert kortárs alkotók - Vilt Tibor, Borsos Miklós, Ország Lili, Korniss Dezső - művei helyezik kontextusba, rámutatva a korszakban megfigyelhető motívumvándorlásokra, tematikus hasonlóságokra. A Percz-kiállítás központi helyén látható a hatalmas Dózsa-fej, amely egykor a művész házának kertjében magasodott.

Percz János: Te vagy fogó!

Percz János (1920-2000) eredetileg mozaik művésznek készült, csak később tanulta ki a fémművességet. Az ötvenes évek szobrászatában a fém elsősorban a monumentális propaganda művészet alapanyaga volt, Percz azonban első korszakában bronz iparművészeti tárgyakat készített, amelyek tematikailag a mese, a mítosz világából merítkeztek. Vázái, gyertyatartói, ékszerei táncoló alakokat, állatokat formáztak, térelválasztói, faldíszei nyilvános tereket – Budapesti Gellért Szálló, Debreceni Vasútállomás váróterme – díszítettek. Kortársa, Bálint Sándor a modern lakberendezés forradalmi előfutárának tartotta Perczet. Időtlen témáival, visszahúzódó természetével szerényen és csendesen kerülte meg a korszak ideologikus művészetét. A hatvanas években több alkalommal is megfordult külföldön: Stockholmban, Helsinkiben, Rómában és Londonban is voltak egyéni- és csoportos kiállításai, a kortárs olasz szobrászat gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tájékozottsága, az európai tendenciák felé való nyitottsága a hatvanas évekre elvezette a művészi, egyedi plasztika világához. Perneczky Géza 1962-ben már Percz expresszív vasszobrairól és alkalmazott művészetének háttérbe szorulásáról ír. Ennek az évtizednek az attribútuma a vas, mellyel Percz nagy küzdelmeket folytat XII. kerületi műtermében: mágikus telítettségű maszkokat, totemoszlopokat, archaikus és primitív formavilágú, ugyanakkor konstruktív szemléletű vasplasztikákat készít. Szakrális témái Kondor Béla lelki alkatához közelítik. A hetvenes években szobrászata expresszívebbé válik, Giacometti nyúlánk, szorongó, egzisztencialista munkáit idézik, vasszögekkel kalapált munkái pedig Günther Uecker hatásáról tanúskodnak. Percz a nyilvánosság előtt utoljára 1979-ben, Szegeden mutatkozott be egy kiállítással, a nyolcvanas évektől haláláig visszavonultan élt, művészete részben feledésbe merült. Halála után műterme tizenöt évig érintetlenül állt, a lappangó életmű Molnár Viktor jóvoltából most kerül először nyilvánosság elé, az Amikor Galéria nyitókiállításán. Percz tevékenysége nemzetközi viszonylatban értelmezhető igazán, erre utal az Amikor Galéria kiállításának címe: Határátlépés. A tárlat egyfajta kulturális mélyfúrás Percz nyomában: a korszak hihetetlenül összetett atmoszférájának, kulturális rétegeinek bemutatására törekszik.

Percz János alkotói sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy bepillanthassunk a Kádár-kori kulturális élet szegmenseibe: az alkalmazott művészetbe, az ékszerművészetbe, a divatba, a belsőépítészetbe, de még a Percz és Gobbi Hilda által közösen menedzselt Kutya Védegylet ügyleteibe is.

A kiállításban a magánszféra és a közélet nehezen átjárható kettősségét Percz műtermének pihenő sarka idézi meg, a művész által készített különleges dohányzóasztallal, de Percz emlékezetes, 1976-os Műcsarnok-beli nagy kiállításának enterieur-rekonstrukciója is feltárul a látogatók szeme előtt. Külön érdekesség, hogy az Amikor Galéria tárlatán azokat az eredeti posztamenseket és állványokat használják, melyeket még maga Percz készített a ‘76-os Műcsarnok-beli kiállításra.

Az Amikor Galéria életműtárlatán a műtárgyakon túl láthatunk Percz Jánosról készített korabeli filmeket, riportokat, belelapozhatunk a művész kedves könyveibe, katalógusaiba, és arra is fény derül, hogyan lehetett a budai művész egyszerre az NSZK és Magyarország lakosa is.

További információk: 

www.amikor.hu
https://www.facebook.com/ amikorgaleria
https://www.instagram.com/ amikorgaleria