Tenger Média

A világhírű zeneszerző jelenleg második operáján dolgozik.

Kurtág György kivételesen nagy hatású pályát mondhat magáénak, ami természetesen nem a véletlen műve: személyében olyan zeneszerző- és tanáregyéniséget ismerhetett meg a világ, aki hatalmas tudásával, páratlanul intenzív munkamódszerével és a zene iránti kompromisszummentes alázatával a mai napig lenyűgözi, inspirálja és mágnesként maga köré vonzza a művészeket. Kilencvenkilencedik születésnapja alkalmából koncertet rendez a Budapest Music Center – amely egyben a Maestro lakóhelye is – az eseményen a jazz és a kortárs zene határmezsgyéjén alkotó hazai zenészek, illetve a klasszikus zongorajáték mesterei róják le tiszteletüket Kurtág György előtt. A program vezérfonalát Kurtág születésnapi köszöntésként készült művei alkotják, ezek mellett megszólalnak azok az új kompozíciók, átdolgozások és hangszerelések, illetve improvizációk is, amelyeket az ő darabjai ihlettek.

Fotó: BMC/Hrotkó Bálint

Kurtág György 1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Zenei tanulmányait 1940-től Temesváron folytatta, ahol a Bartók-tanítvány Kardos Magdától vett zongoraórákat, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémián tanult, Kadosa Páltól zongorát, Veres Sándortól és Farkas Ferenctől zeneszerzést, Weiner Leótól pedig kamarazenét.

1951-ben a zongora és kamarazene tanszakokon, 1955-ben pedig a zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. Ugyanebben az évben nyert Erkel-díjat, melyet 1969-ben is neki ítéltek oda. 1957 és 58 között Párizsban tartózkodott. Ugyan Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is látogatta, de az igazán nagy hatást a Stein Marianne pszichológussal közös beszélgetések jelentették. 1960-tól 68-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt.

1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. 1971-től egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretében. 1973-ban Kossuth-díjas lett, 1984-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott, 1985-ben pedig a Francia állam tüntette ki. 1981-ben bemutatott "A boldogult R. V. Truszova üzenetei" c. műve nemzetközileg is elismertté tette. 1986-ban elhagyta a Zeneakadémiát, de 1993-ig még korlátozott számban tartott órákat ott.

1987-ben a müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották. 1993-ban a "Grabstein für Stephan" és "Op. 27 No. 2 (Double Concerto)" című műveiért a Pierre Monacoi Herceg Alapítvány zenei díját kapta. Szintén 93-ban Herder-díjat és Feltrinelli-díjat is kapott, valamint két évre meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe, ahol a Berlini Filharmonikusokkal dolgozott.

1994 további két elismerést hozott számára: az osztrák kormány európai zeneszerzőknek járó díját és a Denis de Rougemot-díjat az Európai Fesztiválok Szövetségétől. 1995-ben egy évet Bécsben töltött, komponált és mesterkurzusokat tartott a Bécsi Konzerthausban. 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki életművéért, s még ebben az évben meghívást kapott a Sociéte Gaviniés-tól, a hágai Royal Conservatorytól, az utrechti Muziekcentrum Vredenburg-tól, az amsterdami Concertgebouw NV-től, a Nederlandse Operától, a Schönberg Ensemble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettől, az Osiris Triótól és Reinbert de Leeuwtől, hogy két évig Hollandiában dolgozzon.

1998-ban megkapta az osztrák államtól az "Österreichisches Ehrenzeichen"-t, az Ernst von Siemens Stiftung díját és az európai komponisták díját a "Fördergemeinschaft der Europäischen Wirtschaft"-tól. Másodszor is meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe. 1999-ben franciaországba invitálta két évre az Ensemble Intercontemporain, a párizsi Conservatoire, a Cité de la Musique és a Festival d´Automne á Paris. Ugyanebben az évben a Tudományért és Művészetért érdemérmet kapta Berlinben, 2000-ben pedig a John Cage-díjat New Yorkban.

2001 óta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja, és ebben az évben kapta meg a Hölderlin-díjat is a Tübingeni Egyetemtől. 2002-ben a Kurtág házaspár Franciaországban, Bordeaux közelében telepedett le.

2006 februárjában a nyolcvanéves Kurtág Györgyöt ötnapos születésnapi fesztivállal (Kurtág 80) köszöntötte a Budapest Music Center. A magyar állam a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat) adományozta a zeneszerzőnek. Kurtág Györgyöt 2006. április 20-án a Louisville University Grawemeyer Díjjal tüntette ki, 2010. júniusában elnyerte a Zürichi Fesztivál Díjat, 2015 februárjában pedig a BBVA Alapítvány "Tudás Határai" elnevezésű kitüntetéseinek kortárszenei kategóriában adható díját.

Kurtág György 2015 februárja óta a Budapest Music Centerben él, feleségével és alkotótársával,  Kurtág Mártával, aki 2019-ben hunyt el. Első operáját (Fin de partie - Jelenetek és monológok, opera egy felvonásban) mintegy tíz éves alkotói munka után 2017 nyarán fejezte be. A Samuel Beckett azonos című drámája alapján komponált művet a milánói Scalában mutattak be 2018. november 15-én. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A darabot a francia-libanoni Pierre Audi rendezte, a Scala zenekarát Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényelte, a díszlet- és jelmeztervező az osztrák Christof Hetzer volt. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lépett színpadra.

Kurtág György jelenleg második operáján dolgozik.