A mennyei harmóniák titka

A kortárs magyar irodalom és a barokk zene két kulcsfontosságú műve nem véletlenül viseli ugyanazt a címet.

subedi_krajnyak_toth-vajna_1200x655_focuspoint_825x450.jpg

A „mennyei harmóniák” jelentésű „harmonia caelestis” kifejezést sokáig csak a zenetörténészek ismerték. Közülük is inkább csak azok, akik a régi magyar egyházi zenékkel foglalkoztak. A múlt század hetvenes éveitől azonban egyszer csak egyre több, kórussal kibővített zenekar játszotta és tette kedveltté a 17-dik századi Esterházy Pál Harmonia caelestis című, barokk zeneművét. A huszonegyedik század elején pedig az egyik legjelentősebb irodalmi eseményt jelentette a későbbi leszármazott, Esterházy Péter azonos című nagyregénye. Így mára ez a latin nyelvű, jelzős szerkezet a magyar műveltség egyik jól ismert szókapcsolatává vált. – Írja a Mi Micsoda.

Azonban van egy ikerpár is, akik Harmonia Caelestis néven barokk zenekart alapítottak – Tóth Vajna Gergely és Zsombor – a zenekaruk pedig egy különleges Händel-koncertet ad május 20-án, a Zeneakadémián, Subedi Anna koloratúrszoprán, a KvinteEsszencia Mesteriskola hallgatója és Krajnyák Dalma mezzoszprán közreműködésével. 

A koncert kulisszatitkairól Subedi Anna és Tóth-Vajna Zsombor mesélt Kalmár Andrásnak, a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2025. április 16-án:

Bővebb információ és jegyvásárlás itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://tenger.media/api/trackback/id/tr5018847486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása