2025. október 29., szerda, 7:18
Megelevenedik a középkori sorozatgyilkos legendája.
Kékszakáll története a kora középkor óta élt a francia, főleg breton népmesékben, de van székely változata is, Molnár Anna balladája. A történetet már a VI. században följegyezték Szent Gildas püspök legendájában, ahol Conomor gróf minden asszonyát megöli, amint az teherbe esik; az utolsót, Triphinát azonban a szent püspök feltámasztja. Az európai irodalmi köztudatba a francia Perrault emelte 1697-ben megjelent mesegyűjteményében. A Kékszakáll (Barbe-bleu) c. mese címszereplője Raoul de Cormontois gróf, aki jóslatot kapott, hogy egy kíváncsi asszony fogja vesztét okozni. Ezért minden újabb feleségét próbára teszi, s mert kíváncsinak bizonyulnak, megöli s elrejti őket. Végül egy Isaure nevű parasztlányt vesz el, aki felfedezi elődei holttestét, de mielőtt ő is a sorsukra jutna, fivérei és szerelmese megmentik.
Grafika: Márfi Eszter
Balázs Béla A kékszakállú herceg vára c. egyfelvonásos színműve szimbolikus: a vár a férfi lelke, amelyben régebbi szerelmeinek eltemetett, mégis élő emléke él bezárva. Judit, az új asszony kikényszeríti szerelmesétől, hogy minden titkát tárja fel előtte, de ezzel kihuny a férfi szerelme, és Judit is az „álomasszonyok” közé kerül. Bartók 1911-ben komponálta Balázs librettójára első és egyetlen operáját, de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították, így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban. A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.
A BDZ Kamaraműhely a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció, amely egyedi felállásának köszönhetően sajátos, újszerű hangszerelésben képes bemutatni jól ismert műveket. Ez alkalommal Bartók világhírű egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára öltözik általuk új köntösbe: a híres misztériumjáték zenekari anyagából Szüts Apor, az együttes művészeti vezetője készített átiratot, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés bensőségességét és a szimfonikus hangzás grandiozitását. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni.
Szüts Aporral, a BDZ Kamaraműhely művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.