A 3. Budapest SmartFest Nemzetközi AI Filmfesztivál a régió legfontosabb technológiai-művészeti seregszemléjévé nőtte ki magát.
A Cinema City Mammut termeiben rendezett kétnapos eseményen a szakma krémje és a közönség közösen kereste a választ arra, hol végződik a gép, és hol kezdődik az emberi zsenialitás egy olyan korszakban, ahol a technológia már nemcsak a jövő ígérete, hanem a filmkészítés megkerülhetetlen valósága.
A fesztivál hátterében álló ACG Reklámügynökség számára a SmartFest nem csupán egy technológiai bemutató, hanem a kortárs művészetek melletti elkötelezettség egyik legfontosabb bástyája. Nagy László, az ügynökség kreatívigazgatója szerint az ACG hitvallásának alapköve a progresszív művészeti törekvések támogatása, hiszen a technológia és az emberi kreativitás metszéspontjában születnek meg a legváratlanabb és legértékesebb alkotások. Az ügynökség célja, hogy platformot biztosítson a vizuális innovációnak, felszabadítva az alkotókat a korábbi technikai és anyagi korlátok alól. Ez a szemlélet tette lehetővé, hogy a Sallai Ervin, az ügynökség Head of Copy-ja által alapított fesztivál mára globális méretűvé nője ki magát, és az ACG szakmai bábáskodása mellett a régió meghatározó technológiai-művészeti platformjává váljon.
A fesztivál egyik legizgalmasabb szakmai vitáját Kovács Gellért „Filmszerész” vezetésével egy rendkívül sokszínű panel járta körül. A beszélgetésben Török Ferenc rendező, Lackfi János költő, Bereczki Nóra kreatív szakember, a Digital Umami alapítója, Nagy László, az ACG kreatívigazgatója, valamint a Promptmonsters alapítói, Gács Tamás és Kálmán Mátyás vettek részt, akik a hazai AI-alapú filmgyártás úttörőiként váltak ismertté. A diskurzus során felmerült többek közt az a provokatív kérdés, hogy vajon láthatjuk-e egy napon a magyar színészkirályt, Latinovits Zoltánt egy Marvel-szuperhős szerepében. Ez a felvetés tűpontosan világított rá az AI-alapú filmgyártás lényegére: a technológia képes lebontani az idő és a fizikai valóság korlátait, lehetőséget adva a legmerészebb víziók megvalósítására. A panel résztvevői rávilágítottak, hogy az AI nem csupán egy múló trend, hanem egy maradandó, rendkívül erős eszköz, amely drasztikusan lerövidítheti a gyártási folyamatokat, miközben teret enged a legvadabb alkotói koncepcióknak is.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy bár az AI radikálisan gyorsabbá és egyszerűbbé teheti a munkát, az emberi tényező továbbra is pótolhatatlan marad ott, ahol a történetmesélés mélysége, az esztétikai irányítás és a végső minőségkontroll dől el. A fesztivál a jövő generációját is bevonta: a diákvetítéseken Hartung Attila rendező segítségével a fiatalok nemcsak a technikai trükköket, hanem az AI alkalmazásának etikai kérdéseit is körbejárták. A globális érdeklődést jól mutatja, hogy idén 2200 alkotás érkezett a világ minden tájáról, Kanadától Kínáig, bizonyítva, hogy a filmkészítés valóban demokratizálódott. A győztesek között olyan kiemelkedő munkák szerepeltek, mint a magyar producerekkel készült Cervantes Marcio Souosa Haz rendezésében, amely a legjobb magyar film díját kapta, vagy Martin Haerlin megható alkotása, a Grandmère, amely a gyermeki fantázia erejéről mesélt. A nagy érdeklődéssel övezett 3. Budapest SmartFest azzal a tanulsággal zárult, hogy az AI-t alkotótársként kezelve a filmipar egy új, izgalmas korszakba lépett, ahol a határ már tényleg csak a csillagos ég és a képzeletünk.
