2026. október 12., hétfő, 7:30
A fenntartható városfejlesztésről, a regeneratív építészetről és az állami szerepvállalásról is beszélgettünk prof. Reith Andrással.
Fotó: PublicDomainPictures/Pixabay
Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozás okozta nyári hőhullámok egyre sürgetőbbé teszik a városi környezet átalakítását. De hogyan kell ezt elképzelni egy metropolisz esetében? Mit tehet az egyén, és mi az állam feladata? A 100 éves barokk palotákat is át kell alakítanunk, vagy elegendő, ha az új épületek alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez?
Reith András építész, az ABUD ügyvezetője, aki több mint két évtizede foglalkozik az épületek és városok környezeti teljesítményének javításával, 2026 szeptemberében Magyarországon elsőkén egyetemi tanári kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetemen, a fenntartható építészet területén. Munkájában az energiahatékonyság mellett a városi mikroklíma és a regeneratív építészet is fontos szerepet kap, ez utóbbi a káros környezeti hatások mérséklésén túl arra törekszik, hogy az épületek és a városi rendszerek a természeti környezet megújulását is támogassák. E szemlélethez kapcsolódik a HŐLÁBNYOM szakmai kezdeményezés is, amely a városi burkolatok felmelegedésére és a hőterhelés csökkentésének lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2026 rendezvényén, a „Burkolt hőség” című szakmai klímapárbeszéd keretében mutatkozott be, Reith András szakmai vezetésével. A szakember szerint a cél olyan városi terek létrehozása, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, és hosszú távon is élhető környezetet biztosítanak. A fenntartható építészet így nem pusztán műszaki kérdés, hanem a jövő városairól és az ott élők életminőségéről szóló közös gondolkodás is.
Erről és a klímaválság okozta társadalmi és építészeti kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2026 október 7-én:
